Magyar Civil Becsületrend, 2014

Az Ars Humanica Hungarica Kör 2014-ben, a Civil Kurázsi Évében harmadik alkalommal ítélte oda a Magyar Civil Becsületrend kitüntetést, mint a felszabadult gondolkodású civil társadalom értékelvűségét kifejező elismerést azoknak, akik cselekedetükkel, tevékenységükkel egyaránt képviselték a humánumot és a civil bátorság értékeit.

Görgey GáborAz ünnepség megnyitója után Görgey Gábor, Kossuth díjas író mondott szép beszédet, amelyben - többek között - így szólt: „Hölgyeim és Uraim, visszatérve a kezdeti mondatokra: most egy szigeten vagyunk, a becsület, a tisztesség, a helytállás szigetén. Azok, akik ide eljöttek, azok ebben egyetértenek. Azt szeretném, és a Magyar Civil Becsületrend működése egyben erről is szólna: ne maradjunk szigeten, hanem a becsületnek és a helytállásnak legyen ismét becsülete ebben az országban, és szigetre pedig azok kerüljenek, akik a becsületet nem becsülik.”

Ezután Sumonyi Zoltán költő emlékezett Batthyány Lajos mártír miniszterelnökre, mert hagyományosan az ő születésnapján adjuk át a Magyar Civil Becsületrendet.

Pomogáts BélaMajd Pomogáts Béla, irodalomtörténész rajzolt képet a civil társadalom kérdéseiről: „Úgy gondolom, hogy a civil bátorság és a civil szerveződés legfőbb ellensége ma a magyar társadalomban eluralkodó közöny. A mi mostani kis ünnepségünk talán arra világíthat rá, hogy a civil gondolkodásnak, helytállásnak, bátorságnak igenis vannak esélyei. Hogy civilnek (és nem pártkatonának) lenni remélhetőleg érdemes.”

Ezt követően hangzott el Ady Endre alkalomhoz   illő verse: „A Tűz csiholója”, Pasqualini Éva Junior Príma díjas fiatal előadó tolmácsolásában.

Az előadásokat a kitüntetések átadása követte.

Az idei két kitüntetés egyikét a bocsánatkérés nemes emberi gesztusáért Sz. Bíró Zoltán történész, Deák Gábor könyvkiadó, Iványi Gábor lelkész, Ungváry Rudolf író kapta, akik 2012 októberében saját költségükre és kockázatukra kiutaztak Jerevánba, hogy a magyar nép nevében bocsánatot kérjenek az örmény néptől, az azeri baltás gyilkos, Ramil Safarov kiadatása miatt. Ezzel remélvén némileg enyhíteni a kialakult diplomáciai feszültséget és helyreállítani a magyar nemzet becsületét.

Fabiny TamásMéltatásuk szolgálatát Fabiny Tamás evangélikus püspök végezte, aki beszédében megemlékezett az örmény kereszténység 1700 évéről. A civil kurázsi méltatásában több példát felsorolva végső soron eljutott azoknak az asszonyoknak a bátorságához, akik Jézus Krisztus sírját látogatták meg a harmadik napon.

A püspök beszédét a következőképpen zárta: „Szeretném, ha az egyházak nem válnának a politikai kereszténység áldozataivá, részei lennének viszont a civil társadalomnak, ahol természetes a közösségi felelősség vállalás. Ennek jegyében úgy gondolom, hogy fontos üzenetünk lehet a társadalom egészéhez, benne a politikai pártokhoz, kormányhoz és ellenzékhez egyaránt. Ez pedig: a politika és az erkölcs igenis össze kell, hogy férjen. Nem, lehet olyan vélt, vagy valós érdek, amely szemben áll nem csak a zsidó-keresztény erkölccsel, hanem általában a humánus értékrenddel. Arra szeretnék rámutatni, hogy egy közösséget ne az érdekek, hanem az értékek határozzanak meg. A ˝jereváni négyesfogat˝ ilyen értéket képviselt, képvisel. Köszönet nekik érte.”

Deák Gábor mondott a kitüntetésért köszönetet, amiben hangsúlyozta a bocsánatkérés civil, emberi kötelességét.

A másik kitüntetést Harmathy Ildikó, vegyész, agrárgazdász, a káptalantóti Liliomkert őstermelői piac és közösségi tér létrehozója, életben tartója kapta, amivel azt a civil kurázsit és állampolgári küzdelmet ismerték el az odaítélők, amit ez a humánusan gyakorlatias kezdeményezés képvisel, és százaknak a megélhetését, ezreknek az örömét szolgálja. (Harmathy Ildikó írását lásd itt.)

Méltatását a legnagyobb művészi hevülettel Hegedüs D. Géza színművész adta, aki előadásában a Civil Kurázsi Nagyasszonyának nevezte a kitüntetettet, és példaként állított a társadalom elé. Beszédét Ady Endre két jelképes értelmű és értékű versével színezte: A tó nevetett és A Halál-tó fölött.

Harmathy Ildikó köszönetében hangsúlyozta a kistermelői magyar biogazdálkodás jelentőségét, ami mindenképpen megérdemli a társadalom figyelmét.

Az ezt követő zenei műsorban Paul Gulda bécsi zongoraművész játszotta el Bach egyik fugáját, majd az alkalomhoz illően Hacsaturján: Trió klarinétra, hegedűre és zongorára c. művét élvezhette a közönség Paul Gulda zongora-, Szatmári Emőke klarinét-, és Vucurevic Elvira, hegedűjátékában.

Az ünnepség után a budapesti és bécsi értelmiségiek mintegy 150 jeles képviselője állófogadáson is találkozhatott.