Magyar Civil Becsületrend, 2020

Magyar Civil Becsületrend 2020

 

A magyar civil társadalom rezdüléseire fogékony Ars Humanica Hungarica Kör, aminek tagjai és alapítói a nemes emberi értékek, a humánum iránt elkötelezett tudósok, egyházi személyek, művészek és a művészet pártolói, 2020. február 9-én kilencedik alkalommal gyűltek össze a budapesti Fészek Művészklubban, hogy elismerésüket fejezzék ki az év két kitüntetettjének és átnyújtsák a magyar civil társadalom erkölcsi szempontból legértékesebb kitüntetéseit.

Az eseményen mintegy 200 budapesti értelmiségi vett részt, ami az évek óta megszokott ritmusban zajlott: a megnyitóban Kuthi Csaba, a Magyar Civil Becsületrend ötletgazdája és alapítója röviden összefoglalta a programot. Megemlítette ugyanakkor azt a disszonanciát, amit az előzőnapi, városmajori Becsületmenet jelentett (az a hétköznapi becsület, ami kísértetiesen emlékeztet Mihail Romm 1965-ös filmjére: Hétköznapi fasizmus) erre az ’ad analogiam’ Ünnepnapi Becsületre.

Majd Sumonyi Zoltán, költő értékelte ennek a napnak a jelentőségét, aminek kiválasztása10 évvel ezelőtt, egyedül Batthyány Lajos, az első független magyar miniszterelnök születésnapjához kötődött, akinek élete sorsszerű időpontokban egyezik Göncz Árpád, az első, szabadon választott magyar államfő életével.

Az egyik kitüntetést (a szép vörös bársony Diplomát, a vésett bronz érmét és a tűzi zománc kitűzőt) a Magyar Tudományos Akadémia Stádium28 Köre kapta azért a teljesítményért, amit méltatója, Csepeli György szociológus, az Élet és Irodalomban közzétett írásában így fogalmazott meg: „A Magyar Tudós Társaságot alapítója a nemzeti értelem tágításának legerősb eszközeként hozta létre. A Stádium28 Kör a tudós társaság alapítójának akaratához híven azért száll síkra, hogy a nemzeti közértelem, lehető legnagyobb mértékben kifejlődjön, mert az értelem és tudás a legfőbb nemzőok, melyből nemzetiség, honszeretet, közlélek, polgári erény, közboldogság s nemzeti dicsőség fakad. A Magyar Civil Becsületrend kitüntetése megérdemelten azoknak jut, akik velünk együtt, akikkel ma itt fizikailag és lélekben együtt vagyunk, hisszük, hogy lesz Másik Magyarország. mely nem az, ami volt, hanem az, ami lehet.”

Válaszában Kardos Júlia, a Kör vezetője köszönete mellett elmondta: „a mai Európában egyre fontosabb a francia forradalom alapvető, hármas jelszavának értelme és jelentése: Szabadság, Egyenlőség, Testvériség. Aminek mindenikéből egyre kevesebb van itthon, de különösen a testvériség ereje fogyatkozott meg.”

A másik kitüntetést Orosvári Zsolt kapta. Az a sárbogárdi vállalkozó, civil humanista, aki kitartó szervezéssel, áldozatos munkával több, mint 400 tábori ágyat szerzett azoknak a kórházaknak, ahol a kisgyermekeikért aggódó édesanyák és édesapák, éjszakánként a földön kucorogva voltak kénytelenek csemetéik állapotát vigyázni. De nemcsak ezt, hanem klíma készülékeket is juttatott a hőségben fuldokló gyermekosztályoknak.

Méltatásában Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara elnöke kifejtette: „ az orvosok, az egészségügy egyik feladata a gyógyítási tér kitágítása azzal, amit a civil kurázsi, a civil emberek bátorsága és tettereje képvisel, ami a társadalom immunrendszerének fontos tényezője,amit nagyon meg kell becsülni.”

Orosvári Zsolt válaszában szót ejtett a tevékenysége óta megromlott egészségéről és anyagi körülményeiről, és hangsúlyozta: „az a társadalom, amelyik nem képes gondoskodni a gyermekekről, idősekről és betegekről, pusztulásra van ítélve.”

Ezután Iván Ildikó, a Magyar Állami Operaház magánénekesének egyik tanítványa, Dálnoky Annamária előadásában, Gyökér Gabriella, a Zeneakadémia zongoristájának kíséretével élvezhette a közönség Gounod, Rómeó és Júlia c. operájából Júlia áriáját, majd Donizetti Don Pasquale c. operájából Norina kavarináját.

Az ünnepség teátrális részének befejeztével a részvevők kellemes, úgymond ’szakrális kínálatot’ (kenyér és bor) ajánló agapén vettek részt.